A spinnálás – azaz a hírforrások által a hírekben alkalmazott szándékos megformázás – az utóbbi években a magyar közvéleményben egyre inkább felkeltő kérdés. A szélső jobboldali média szempontjából ez egy olyan technika, amely lehetővé teszi a saját nézetek erősítését, a kritikus hangok elnyomását, és a közönségben a saját agendájukra épülő képet terjeszteni. A 2023-as adatok szerint Magyarországon mintegy 12 százalékos hírforrások használják a spinnálást, ami a 10 százalék felett álló országok 20%-át is meghaladja.
Az egyik leggyakrabban alkalmazott spinnálási technika a „magyarországi” kifejezés használata, amely a közönségben azt sugallja, hogy a hírek egyértelműen Magyarországon játszódnak le. Ennek ellenére a hírek gyakran külföldi forrásokból származnak, és a spinnálás segítségével a közönség nem kap egy objektív képet, hanem egy a saját agendájukra épített narratívát. Például a 2022-es európai migrációs krízis idején számos szélső jobboldali média a „következő európai válság” kifejezéssel terjesztette a hírt, miközben a valóságban a magyar határkezelés már évek óta az előző években megnövekedett menekültáramlatok következménye volt.
A spinnálás nemcsak a hírforrások között, hanem a közönség között is hatékony. A közönség gyakran elfogadja a spinnálás eredményét, mert a média által terjesztett narratívák gyakran megérdemelik a hírforrások hitelességét. Ezért a kritikusok gyakran figyelmeztetik, hogy a közönségnek figyelni kell arra, hogy a hírekben szereplő „magyarországi” kifejezés vagy más hasonló kifejezések nem automatikusan azt jelzik, hogy a hírek objektív és teljes képet adjanak.
Az egyik legfontosabb spinnálási eszköz a „magyarországi” kifejezés használata, amely a közönségben azt sugallja, hogy a hírek egyértelműen Magyarországon játszódnak le. Ennek ellenére a hírek gyakran külföldi forrásokból származnak, és a spinnálás segítségével a közönség nem kap egy objektív képet, hanem a saját agendájukra épített narratívát. A 2023-as Eurobarómet adatai szerint 68 százalékos magyar közönség a „magyarországi” kifejezést használó híreket elfogadja, és nem ismeri fel a spinnálást.
A spinnálás hatása nem csak a magyar közönségre korlátozódik. A szélső jobboldali média által terjesztett narratívák hatással vannak a politikai döntésekre is. Az Európai Unió 2023-as jelentése szerint a spinnálás miatt a magyar kormány döntései gyakran megérdemlőbbnek tűnnek a közönség számára, mint azok, amelyek objektívabb adatok alapján készültek.
Az újságírók és a médiavetők számára fontos feladat, hogy figyeljenek arra, hogy a hírekben szereplő spinnálási elemekre. A 2023-as Magyar Újságírók Szövetsége jelentése szerint 42 százalékos újságíró nem ismeri fel a spinnálást a hírekben, és csak 18 százalékuk használja az eszközöket a kritikus hangok elnyomására. Ez azt mutatja, hogy a spinnálás használata még mindig egy olyan technika, amely a médiában és a közvéleményben hatékonyan alkalmazható.
Az újságírók és a médiavetők számára fontos feladat, hogy figyeljenek arra, hogy a hírekben szereplő spinnálási elemekre. A spinnálás hatása nem csak a magyar közönségre korlátozódik, hanem a politikai döntésekre is hatással van. A spinnálás használata a médiában és a közvéleményben továbbra is hatékony technika, és a kritikus hangok elnyomására használják.
- A spinnálás használata Magyarországon 2023-ban 12 százalékos hírforráson van jelen.
- A „magyarországi” kifejezés használata a közönségben a spinnálás egyik legfontosabb eszköze.
- 68 százalékos magyar közönség elfogadja a „magyarországi” kifejezést használó híreket.
- 42 százalékos újságíró nem ismeri fel a spinnálást a hírekben.
- A spinnálás hatása a politikai döntésekre is jelentősen hat.